FÉNY
Tóni. Ez mi ez a sor itt? Fordult meg hirtelen ő is. Fasz tudja, mondtam neki, miért kérded? Mert Tibikém, azért, mert ahol sor van, ott van is valami. Itt ennél a dolognál meg nézd meg mennyien állnak, mi van oda írva? Fény? Mi van ott, világítanak? De még nincs is sötét?! Halló, mi van itt? Fordult oda a sor végén álló sráchoz, akinek pont úgy álltak a szemei, mint ahogy a nevét le tudta volna írni. Fénygeci. Mondta amaz és olyat dőlt majdnem, mint a svájci frank hitelesek. És az mi? Fagatta tovább a Tóni. Az meg csak nézte, imbolygott és csücsörített. Majd hirtelen a Tóni vállára baszott, és odanyögte, hogy gyeregeci igyá.
Körülbelül 20 perc múlva Tóni úgy járt, mint egy használhatatlan fotónegatív: túl sok fényt kapott és most olyanokat magyarázott, hogy ő a fény gyermeke, és Illés Béla volt a világon leghatalmasabb labdarúgó. Nem hiszed? Nézett rám fenyegetőnek szánt fejjel, de inkább csak olyan torz volt, mint Samanthaé délután négykor. Akor tuodd mi vagy bzeg? Artikulálta hosszasan, de nem tudtam meg, mert helyette egy másik információval örvendeztetett meg. Engem Tibi bzzeeg elraoblltak a Fuok. Mikor nem reagáltam, azt hitte nem értem, ezért megismételte. Modnom, elrboltak a Fuok. Eccer régen... Sose gondlottam vona...Nézett maga elé letörten, majd elkezdett sírni. Mivel láttam, hogy feldolgozatlan problémái vannak, gondoltam magára hagyom velük, hátha sikerül végre valahogy legyűrnie őket, én meg elsétáltam a Nagyszínpad felé, hogy megnézzem mi a rák van arra. Mikor láttam és főleg sajnos hallottam mi történik, rájöttem hogy kurvára józan vagyok az ott elhangzó magyar szövegek befogadásához, azt inkább elkezdtem kicsit lájtiba piázgatni. De aztán valahogy itt is szóbakerült ez a fény téma, azt ilyeneket magyarázott ez a akosh nevű csóka, hogy fellobant a fény, tüze tiszta és kemény, mint maga a remény. Hogy ezt elfelejtsem, megittam sürgősen négy pálinkát egymás után, azt már csak arra eszméltem, hogy ugrál az egész mező, és fokozatosan egyre kurvára hangosabb van. Ezek a prodidzsájosok erősen megbaszkodták a végén basszussal a parasztokat, akik láthatóan hálásak voltak, hogy az éves termésüket learathatták.
Mikor vége lett, gondoltam visszanézek Tónihoz, feltámadt-e már, de legnagyobb meglepetésemre sehol nem volt. Gondoltam lehet, hogy már megint az ufok baszakodhattak vele, és rabolhatták el elég sok fény kíséretében, azzal én meg sok mindent nem tudok csinálni, úgyhogy inkább szépen hazamentem a faszba.
Ha van eszük az ufoknak, előbb-utóbb úgyis inkább visszahozzák.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
: 
